Fajok

Az emberek között nem csupán feketék, fehérek és társaik fordulnak elő, hanem különleges képességekkel bírók is kiket a köznyelv espernek hívja. Tulajdonképpen a szó hatodik érzékkel rendelkezőt jelent, ugyanakkor sokkal tágasabb kategóriát fed le ennél! Az átlagembereket szükségtelen tárgyalni, ezért is foglalkozunk helyettük az esperekkel.


Félvérek
Más néven elementalisták. Emberek, kik valamiképpen elementálok bizonyos képességeit örökölték valamiféle mesterséges mágikus fajkeveredés következményeként. Tudni illik, hogy elementálok képesek az emberek szexuális ingerlésére, azonban kevert utódot nemzeni képtelenek. Miért is lennének? Nem elég, hogy az emberi test 60-70% víz és egy víz elementálé 90% (a maradék 10% sűrű spirituális, ha úgy tetszik mágikus esszencia)! Egészen másféle lények, ezért sem lehetséges a természetes úton való faji keveredés. Egy ilyen félvér tehát képes az egyetlen eleme bizonyos, nem túl komoly szintű manipulálására vagy idézésére. Elemi alakot nem képes felvenni, ami testét ugyanolyan sérülékenyen hagyja mint más átlagembert. Hajuk és szemük színe gyakran a képviselt elemükre emlékeztet, melyek az alábbiak lehetnek: tűz, levegő, föld, víz, láva (tűz+föld), tűzvihar (tűz+levegő), jég (víz+levegő), sár (víz+föld), gőz (tűz+víz). A négy kevert elem nem jelenti azt, hogy az őket alkotó elemek használatára is képesek!

Álmatlanok
Hivatalosan így hívják őket, viszont ahogy az elementalistákra úgy rájuk is inkább a köznapi esper elnevezés jellemző. Több természetfeletti fajnál is előfordul az enyhébb fáradékonyság, de a hiánya csupán kevésnél. Az álmatlanok sem tartoznak ide, hiszen fáradnak mindössze meglehetősen lassan. Nagyjából két hetente van szükségük egy kiadós hat órás alvásra, egyébként pedig jól bírják a terhelést. Mivel izmaik is lassabban fáradnak, viszonylag könnyen edzhetőek és az ilyen esperek, ha óriásmuszklikkal nem is, de hihetetlen erővel és kitartással rendelkeznek. Persze háromszor annyit esznek mint az átlagember, de köreikben az elhízás szinte teljesen kizárt. Ha láttál már egy hatéves kislányt, aki megropogtatta egy díjbirkózó kezét és aztán új távolugró csúcsot döntött, máris tudod hogy mi is volt ő.

Telepaták
Keveset kell róluk mondani. Ugyan nem képesek minden intelligens lény gondolatait kiolvasni, a butábbakét vagy éppen figyelmetlenekét igen. Megjegyzendő, hogy csupán az aggyal rendelkező lényekre igaz ez, így elementálok gondolatait még csak körbetapogatni sem képesek. Telekinetikával tárgyakat is képesek mozgatni, azonban amit két kezükkel nem bírnának el, azt agyhullámaikkal is maximum nehézkesen. Ettől függetlenül jól jöhet több méterről kicsavarni egy szatír kezéből a kést.




Talán a legkönnyebben félreérthető lények, kik talán a világegyetemmel lehetnek egyidősek, de nem szó szerint persze. "Szöveteik" elemekből és sűrű sirituális energiából épülnek fel, előbbi testük 90 míg utóbbi 10%-át teszi ki. Náluk soha nem beszélhetünk fizikális szexualitásról, hiszen nem szaporodnak! Ha egy elementál meghal, az őt alkotó elemi molekulák felbomlanak, azonban spirituális energiájuk tovább él és változó időn belül új elemi molekulákat gyűjt maga köré, s egyesül velük új testet alakítva. Ekkor a memóriájuk zavarossá válik, s mindenképpen inkább egy gyermeki elme fog élni, míg újra meg nem okosodik vagy éppen szándékosan gyermeteg marad. Az érzelmeik igen erősek, egyértelműen azok irányítják őket a logikával szemben, hiszen ki tudná az eredetüket bárki is tudományosan kikövetkeztetni? De hiába nincsenek szerveik, a testi örömöktől nincsenek teljesen megfosztva. Ez egyrészt az érzékelésükre vonatkozik, másrészt a néha eléggé furcsának mondható szokásaikra. Testi érintkezésre vágynak más lényekkel éppen ugyanúgy mint szellemi társaságra, de az embereknél sokkal többet éreznek minimumnak. Tudni illik, minél tovább maradnak testi kontaktusban például egy emberrel, egész testükben annál inkább árad szét egy euforikus érzés, ami képes állandósulni a testi kapcsolat ideje alatt. Ennek semmiféle szexuális oka nincsen, így folyamatos orgazmusként sem szabad jellemezni még ha mások úgy is vélik. Ha valaki minden adandó alkalommal igyekszik ölelkezni másokkal és közben túl jól érzi magát, egyáltalán nem biztos hogy egy túlfűtött ember! Ezért is értik félre őket gyakran, számukra nincsen szexualitás és nem, noha jellemük és megjelenésük alapján mégis lehet tenni némi különbséget. Molekuláik manipulálásával képesek egészen emberivé válni, bár nem mind tökéletesen. Nehéz bennük kárt okozni, hiszen "sérüléseiket" szinte azonnal képesek begyógyítani. Ha nem kívántak volna hús-vér lények társaságára, a létezésükről talán még ma sem tudna senki hiszen észrevétlenül elvesznének a földben, egy tóban, egy erdőtűzben vagy a levegőben... Sikeresen harcolták ki maguknak a "nuditás" jogot, hiszen emberi alakjukat képesek úgy formálni, hogy ne hasonlítsanak hús-vér lények bizonyos testrészeihez.

Tűz elementálok
Elemi formájukban ritkán viselnek teljesen humanoid alakzatot, mégis kivehető lehet legalább egy arc vagy szempár a lángok között. Elegendő az oxigén az égésükhöz, spirituális energiájuk pedig egy ideig megóvja őket attól hogy vízzel csak úgy ki lehessen oltani őket. Emberi alakot nem tudnak tökéletesen felvenni, hajuk és gyakran szemük ilyenkor árulkodó vörös színű, testhőmérsékletük pedig sosem megy 42-44°C alá. Természetes alakjukban nem igazán próbálkoznak testi kontaktust kezdeményezni, hacsak nem éppen károkozás a szándékuk, ami nem ritka. Tény, hogy éghető anyagok hatására erősebbek lesznek. A tűz elementálok természetes alakja nem megengedett az iskola legtöbb helyiségében, ezért a ruha viselet is szükséges.

Föld elementálok
Mindig szilárd halmazállapotú testük természetes alakjukban sziklás és ha éppen puha, akkor is maximum agyagos. Könnyen ellenállnak más elementálok erejének, míg azok eléggé eluzívak a föld elementálokhoz képest, hogy szintén kárt tehessenek bennük. Nem gyakoriak a civilizációban, hiszen emberi alakban is túl kemények vagy szürkék ahhoz, hogy valaki kényelmesen megférjen mellettük. Szemük és hajuk színe ilyenkor főleg szürke tehát, de természetesen a barna sem kizárt.

Szél elementálok
Többnyire játékos lények, hiszen jó hangulatukat könnyedén megteremthetik mindössze attól, hogy láthatatlanul körbesuhannak egy emberekkel teli teremben. Éppen ezért nem feltétlenül zavaróak hús-vér lények számára, mert egy szellő akár szellő is lehet, hacsak nem éppen kellemetlen helyeken véled érezni az ártatlanul intruzív huzatot. Habár képesek elektromos kisüléseket teremteni a levegőbe, igazi villámot egyáltalán nem. Az elementálok közűl leginkább az ő molekulasűrítésük a leg korlátozottabb: képesek szilárddá válni, kimondottan könnyűek és egy öt éves kisfiú is könnyedén nyakába vehet egy nála kétszer magasabb emberi alakot birtokló szél elementált.

Víz elementálok
Mind közül talán a legzavaróbb fajtájú elementálok, hiszen molekuláikat meglepően sokféle módon képesek megváltoztatni. Egyik pillanatban lehetnek pocsolyák vagy egy kád víz, aztán a következőben már zöld vagy piros színt vesznek fel, esetleg anime fanservicere emlékeztető csápok ölelésében találod magad. Tökéletes alakváltók tehát, s bár igaz hogy legsűrűbb halmazállapotukban is puhák, akár áttetszőségüktől is megszabadulhatnak és kiköpött embernek nézhetnek ki, bármilyen szem vagy hajszínnel. Nekik is van persze egy központi emberi alakjuk, melyet a leggyakrabban viselnek a civilizációban, ha nem éppen egy humanoid víztömegként közlekednek. Ruhát nem kell viselniük humán elemi alakjukban, viszont ha teljesen átváltoznak, érthető hogy az órákon alkossanak magukra megfelelő öltözéket. Mivel bármilyen látszólagos ruhát viselhetnek, a szekrényükben nincs oka igazit tartani. Spirituális energiájuknak köszönhetően, -70°C alatt nem fagynak meg, s 180°C felett nem párolognak el.




Rasszizmus létezik ebben a világban is, azonban igazából csak egy faj iránt táplálnak általános negatív reakciókat, ők pedig a hódémonok. Közel sem lehet mondani rájuk, hogy jég elementálok. Ugyan uralmuk alatt tartják a fagyott víz elemet és környezetük hőmérsékletét is képesek jóval nulla fok alá csökkenteni, sokkal emberibbek. Szintén reinkarnálódó lények alakváltó képességgel, azonban ez sokkal szűkebb határok között mozog. Ugyanis lehet nemük, igaz kizárólagosan nők fordulnak elő közöttük és létezik hajlamuk a szexuális kapcsolatra emberekkel, valamint szexualitásuk is valódi. Egy hódémon képes gyermeket kihordani és megszülni egy embernek, ha úgy akarja, ellenben ha lánya születik is csak ember lehet, még csak nem is esper. De miért a szexualitás elemi reinkarnálódó lényeknek? Ez egészen máshol gyökerezik, ugyanis ők elsősorban lélekenergiával táplálkoznak, melyet nem más, mint vér útján szerezhetnek meg. Szépségük, vagy fiatalabb külsejűeknél megnyerő mosolyuk, aranyosságuk az eszközük áldozataik magukhoz vonzásához. Hívhatnánk őket vámpíroknak, azonban a hódémonok lenyelik a vért és nem pedig feltűnő szemfogaikkal szívják fel. Harapásuk nem fájdalmas, misztikus hatalmuk eltompítja azt és így akár egy csókkal a nyakra is összetéveszthető, ha táplálkoznak. Ez nem feltétlenül jelenti áldozatuk halálát, túlélő azonban könnyen válhat mellékhatásként albínóvá, s akár hónapokig is lábadozhat gyengeségéből, hisz a lélekenergiájukból veszítettek! Ellenben valamiféle immunitás alakul ki a hódémonok bája iránt, legalábbis nem tartják őket mindenképpen szépnek, hát még hogy tudják, mifélék is valójában.
Azonban meglehetősen ritkák, s manapság ritkán csalnak magukhoz embereket, mint állatokat. Hiszen vadásztak rájuk, kártevőkként vagy egyenesen szörnyekként, s aki sokszor hal meg és születik később újjá egy hóvihar közepén, előbb vagy utóbb belefárad. Többek is szörnyeknél, vagy csábdémonoknál, ugyanúgy érző lények, még ha nem is érzik otthon magukat a társadalomban, elvégre sajátjuk sincsen. Egyedül élnek, manapság elszigetelt hideg helyeken, s csupán magányuk hozza el néhányukat mások által lakott vidékekre. Ez mégis ritka, s személyüket általában gyanakvás, gyűlölet, vagy éppen félelem övezi. Pedig éppen azok a leginkább veszélytelenebbek, akik vonzódnak valamennyire a civilizációba, még ha csekély mértékben is. Nincs affinitásuk a tudományokra, egyáltalán, soha nem fogsz egyet sem látni többet érteni egy televízióhoz a gombok nyomogatásán kívül, nem hogy elképzelni hogyan is lehetséges ez. Érzelmek terén inkább képesek fejlődni, kialakulhat más lények iránt barátság vagy több, esetleg csak biztonságérzet, vagy aggodalom. Ez persze általában lassú, visszafogott folyamatot vehet igénybe, hacsak éppen nem viselkednek irányukba nyitottabban, érdeklődőbben, na és persze elnézőbben.
Emberi alakjukban hajuk színe lehet fekete, szürke, világoskék és fehér, bőrük pedig fakó. Szemük ugyanezen színtartományon osztozkodik, viszont eredeti alakjukban vörös, sőt akkor is visszaváltozik, ha erős érzelmek lesznek úrrá rajtuk, ami lehet egyaránt düh és izgatottság is. Igazi alakjuk nem sokban különbözik, mindössze bőrük válik halvány vagy sötétebb kékké, de ilyenkor erősebbek is. Természetes, hogy a meleget nehezen bírják és testük 60-70°C fok környékén vízzé válhat, ami a halálukat jelenti, s már 25°C felett is könnyen verejtékezhetnek, persze nem izzadságot, hanem vizet. Természetesen hűthetik a környező levegőt, de ha ezt elmulasztják addig, míg testük veszi át környezetük hőmérsékletét, ezen képességüket átmenetileg elveszítik, így hideg helyre kell menniük. Mellékhatásai szédülés és vízhányás.
Törvény védi őket mindaddig, míg nem próbálnak meg intelligens lényből táplálkozni. Külsejük egyénenként változik, azonban fix. Aki tehát kilenc évesnek néz ki, az is marad még reinkarnáció után is. Fagypont alatti helyen materializálódnak újra, emlékeiket szinte teljesen elveszítik, s ösztöneik kerekednek felül. Mindössze olyan lényeket ismernek fel, akikhez pozitívan kötődnek, s rajtuk keresztül viszonylag hamar, akár hónapok alatt is visszaszerezhetik emlékeiket.
Megjelenésük kora alapján máshogy hívják őket. 6-16 külsejűeket Yuki-musume-nek hívják, míg 17 felett jellemző a Yuki-onna. Azonban főleg utóbbiak esetében a gúnyos megnevezés is gyakori, mint a Yuki-onago és a Yukijorō, melyek tulajdonképpen hóribancot jelentenek, míg a Yukinba hóboszorkányt. Ritka, hogy 30 évnél idősebb külsejű hódémon bukkanjon fel, azonban akad közülük is néhány, őket szintén csúfolják Yukinbanak, de nem sértő nevük a Yuki-onba, azaz hónagyi.




A Yashák, avagy erdei szellemek, meglehetősen elterjedtek a világban és a nem ember populáció nagyobb részét teszik ki. Legjellemzőbb tulajdonságuk az alakváltás, mely ugyan korlátozott, egyértelműen hasznos a civilizációban. Ha egyszerű (és ugyancsak téves) jellemzéssel akarjuk illetni őket, félig emberek, félig pedig állatok. Valójában azonban se nem egyik, se nem másik, s még csak nem is a keveredésük! Természeti szellemek ők, kik ugyan állatok alakját és tulajdonságaikat egyaránt viselik, s talán néha még annak is vallják magukat, igazából nem azok. Állati alakjuk a "képviselt" állatfaj átlagnál nagyobb, de nem feltétlenül óriás termetű példánya, a fajták közül a macska, róka és kutyadémonok a legelterjedtebbek, ám akadnak néha denevér, vagy kígyódémonok is. Emberi alakot felvéve fülük, ragadozó fogsoruk és farkuk megmarad, s harc során ujjaik is karmokká változhatnak, de például kígyódémonok esetében csak kígyófarkuk marad meg, illetve emberi fogsort szereznek, persze méregfogakként funkcionáló, durabilis szemfogakkal, s esetleg hüllőszemekkel. A Yashák igencsak erősek, nem csupán fizikailag múlják fel valamivel az álmatlan espereket, de képesek lélekenergiájuk test körüli kiterjesztésére. Ez az afféle tágabb aura lehetővé teszi, hogy néhány méter távolságra "meghosszabbíthassák" végtagjaikat, pusztán képletesen értve, s így karmolhatnak, lökhetne, vagy akár gáncsolhatnak is, persze végtagmozdulatok szükségesek ehhez, s fizikailag ugyanúgy kivédhetőek, mintha ezen képességüket nem használnák. A rókadémonokat leszámítva, erejük (és koruk) növekedésével állati alakjuk mérete is igencsak megnövekedhet, ha emberi alakjuk marad is emberi korlátok között, ide értve testtömeget is. A rókadémonok ugyan nem nőnek hasonló ütemben, újabb farkuk nő, melyek maximális száma végül kilencnél állapodik meg, erejük csúcsán. Ugyan más démonok is gyarapodhatnak ilyen módon, ők már nem az erdei démonok közé sorolandóak. A Yashák lehetnek barátságosak, ugyanakkor veszélyesek is. Például a kutyadémonok könnyen hergelhetőek, így a szortírozás iskolák felvételijében előfordulhat, hiszen az erőszak nem éppen elfogadott oktatási intézményekben, nem hogy munkahelyeken! Az iskola területén természetesen csak humán alakjukban járhatnak, hiszen némelyek különben elég sok helyet is foglalhatnának. Ezen alakjuk megjelenési korát egyébként valamennyire befolyásolhatják, hiszen nem öregednek halálra, úgymond.