Harcművész Dojo

Tárgy: Harcművész Dojo Hétf. Aug. 19, 2013 2:25 pm

A harcművészi ágak gyakorlási helye, ahol minden kis harcos palánta megtalálja a magának való terepet. Van itt kendo, kenjutsu, aikido, kick box, és még sok más küzdősport. Ennek az épületnek külön szertára van, ahonnan kölcsönözni lehet gyakorló fegyvereket, de természetesen csak engedéllyel. Igazi fegyvereket is lehet itt találni, de azok gondos odafigyeléssel vannak őrizve, és el vannak zárva a diákok kíváncsiskodó szemei elől.

Tárgy: Re: Harcművész Dojo Szomb. Szept. 07, 2013 7:04 pm

/szabad játék/
Miután sikerül gyorsan átöltöznöm és ki osonom már nem volt nehéz megtalálni a dojo-t. Sose értettem a harcművészethez, ha jobban belegondolok, azt se értem mit keresek itt. Ott álltam vastag melegítőben, ami jó pár számmal nagyobb volt, mint kellett volna a hajam elég rég volt megmosva így teljesen az arcomba tapadt. Sokkal inkább hasonlított hajléktalanra, mint mondjuk edzeni készülő gimnazistára. Gondoltam, aki itt lesz, az nem a külsőmet fogja nézni, hanem inkább gyakorolni, de igazi lányhoz híven mindent elkötettem, hogy kevésbé nézzek ki röhejesen, feltűrtem a nadrágom szárát így nem fogok elesni benne és még mindig jobban néz, ki mintha 1 méter anyagot húznék magam után. Karba tettem a kezem és vártam, hogy történjen valami érdekes, de amikor egyedül vagy akkor nem ér sok izgalom. Egész nagy terem volt, bár ha nekem valaki eddig az mondta volna, hogy egy harcművész dojo-ban megyek, simán kiröhögöm. Most is csak Nekora várok, aki kirendelt ide.
~ Lehet, hogy vele együtt kellett volna jönnöm, vagy legalább is szólnom neki, hogy kész vagyok? Most már mindegy.
Hallottam, ahogy nyikorogni kezdett az ajtó azonnal hátra néztem, hogy vajon kivel sikerül összefutnom.

Tárgy: Re: Harcművész Dojo Szomb. Szept. 07, 2013 7:38 pm

Nem tartott sok időbe rájönnöm, hogy Keiko ott hagyott és elindult nélkülem. Így hát utána indultam, az út már ismert volt számomra, de számomra sosem lesz unalmas ez a szürke színekkel telirakott épület sor. Hiszen soha nem lehet megunni ennek a gyönyörű helynek a látványát. Amint beléptem a dojoba, pont, ahogy sejtettem, már ott várt. A földön ült, mint aki már is elfáradt. Tudtam, hogy még egy kört sem futott, mert ennyi idő alatt számára ez lehetetlennek tűnik.
- Szia! Jól ott hagytál. – mondtam és közben elmosolyodtam. – Jó, hogy velem tartasz! Ketten jobb, mint egyedül! – mosolyogtam tovább. – Nem tudom, hogy gondoltál edzeni, de most azért megkérdezem tőled, hogy van-e valami terved, csak mert szerintem nem túl jó ötlet az én edzésemet követnünk. – mondtam büszkén. – Ha nincs semmi ötleted az se baj, nekem van. – mosolyodtam el újra. Nem tudtam mihez kezdjek, hogy mit csináljak, amíg a válaszára várok. Hát leültem a földre és becsuktam a szememet és gondolkodásba merültem.
~ Ha nincs terve, akkor lehet az A terv az, hogy bemelegítünk, alapállásokat tanítok neki, harcolunk egy kicsit, és letesztelem az állóképességét és az egyensúly érzékét valamint az önkontrolját is és a végén levezetés kép meditálunk. A B terv pedig az, hogy meditálunk, bemelegítünk, állóképességet, önkontrolt és egyensúly érzéket tesztelünk, alapokat tanítok, harcolunk, meditálunk. ~ Amíg én ezt végig gondoltam már érkezett is a válasz Keikotól.

Tárgy: Re: Harcművész Dojo Szomb. Szept. 07, 2013 8:13 pm

Miután megkérdezte van-e ötletem már láttam az arcán a gonosz kis vigyort gyorsan válaszolnom kell, mielőtt előáll egy olyan ötlettel, ami miatt szívok… Azonnal rá kellett vágnom, ami először eszembe jutott:
- Nekem, azaz ötletem, ho… - Próbáltam minél tovább húzni az o-t. Nekot illedelmes fiúnak ismertem biztos voltam benne, hogy akkor se vág közbe, ha egész nap visítom ugyanazt a betűt. Közben arra nem gondoltam, hogy el fog fogyni a levegőm. Gondolkodó fejet vágok, hogy bebiztosítsam magam.
~ Vajon mikor esik le neki, hogy nekem fingom nincs arról, hogy egyáltalán mi a jó válasz a kérdésre? ~ Még mindig tartottam a gondolkodó arcot.
- Hát öm – Már megint húzom az utolsó betűt. - Szerintem először kezdjük szépen lassan, aztán csináljuk keményebben és keményebben. – Azután átgondoltam mit mondtam eddig, úgy hangzott, mintha minden hülyeség, ami eszembe jutott az benyögtem volna. Pontosan, azért mert ez így is volt.
~ Inkább ráhagyom. Nem érdekel, hogy mennyire lesz rossz. Kész vége… ő nyert.
- Tudod mit, mondd el mi az ötleted! Érdekel, hogy a kemény fiúk, hogy csinálják. Vihogtam egy kicsit. Mosolyogva veszíteni… nekem mindent lehet.

Tárgy: Re: Harcművész Dojo Szomb. Szept. 07, 2013 10:19 pm

Végre megjöttek a súlyzóim és súlyaim amiket otthon hagytam, és megkértem, hogy amint tudják küldjék utánam, de nem gondoltam volna már, hogy a második napon megérkezik. Felcsatolok a bokáimra két-két sötétkék színű súlyt és a csuklómra két-két sárga hat kilósat.
- Kezdődhet a buli! - mondom miközben megropogtatom az ökleim és a nyakamat, nyújtok egy kicsit, felkapom a gyakorlókardom és már szaladok is, becsapom magam mögött az ajtót, a Dojo felé veszem az irányt amit kint láttam a sportpálya közelében. Érzem, hogy nem olyan könnyűek a kezeim és lábaim mint normálisan, de ez is az edzésem része, amitől gyorsabb leszek minden tehetségesnél... és erősebb is! Egy lépéssel ezzel is közelebb kerülök a világbajnoki címhez! Futás közben néha fellökök valakit attól megállás nélkül bár, de bocsánatot kérek, és sietek, mert már így is kihagytam kétnapi edzést és már érzem, hogy nem vagyok teljesen formában.
~ Vajon mikor jöheti ki a legújabb 666 satan manga? ~ tűnődök el, egy pillanatra ami tökéletesen elég ahhoz, hogy pofára essek pont a Dojo lépcsője előtt, mintha csak azt mutatnám, hogy "megjött a legszerencsétlenebb ember, aki világbajnok akar lenni" lehet mások kinevetnek ezért, esetleg lenéznek, de megfogadtam, hogy megküzdök érte és ez bármibe kerül teljesíteni fogom! Első lépés: Álljak fel ha pofára esek... ebben az esetben szó szerint értendő. Felsétálok a falépcsőn és észreveszem, hogy bentről hangok szűrődnek ki.
~ Konkurencia mi? ~ mosolyodok el miközben leveszem a fapapucsom és belépek a Dojo ajtaján.
- Hali! az én nevem Kita... - köszönnék, csak a lábam sikeresen beleakad az egyik deszkába, elejtem a kardom és pofára esek... Másodszor... Ez a jó benyomás mutatja, hogy ez nem az én napom...

Tárgy: Re: Harcművész Dojo Szomb. Szept. 07, 2013 10:44 pm

Neko már belekezdett volna az edzés terv elmagyarázásához mikor nyílt az ajtó. Oda kaptam a fejem mintha Neko nem is akart volna mondani semmit. Egy srác lépett be, aki azonnal hasra is esett.
~ Végre nem én vagyok az egyetlen, aki azonnal elesik. ~ Pontosan tudtam, hogy mások balszerencséjének nem szabad örülni, de most végre megtaláltam az én emberem. Mivel még mindig nincs sok barátom ideje bevágódni ennél a bizonyos ’Kitánál’. Oda sétáltam, mintha semmi se történt volna és leguggoltam mellé. Először csak arrébb löktem a deszkát, amiben elbotlott. Aztán rá mosolyogtam.
- Hello, Keiko vagyok! Örülök, hogy megismerhetlek Kita! – Látszhatott rajtam, hogy nem vagyok átlagos, én vagyok az egyetlen hófehér lény, melegítőben, aki nem felsegíti a másikat, hanem kezet fog vele.
~ Fél perc se kellett, hogy bemutassam magam, mint egy illetlen, fura lányt… Bár nem én estem el (most épp), szóval egy szava nem lehet. ~ Csak nézett én meg még mindig mosolyogtam. Végül sikerült észbe kapnom felálltam, hogy felsegítsem. Lehajoltam hozzá kezet nyújtva felé, hogy majd én felsegítem. Előre hajolva az alapon nagy pólóm nyaka teljesen lelógót és teljesen be lehetett látni.
~ De jó most már illetlen, hajléktalan kinézetű, prostituáltnak minősíthet… Hurrá! Valaki most üssön le!

Tárgy: Re: Harcművész Dojo Vas. Szept. 08, 2013 7:31 am

Épp kezdtem volna magyarázni Keikonak, hogy mi lesz, még minidig csukott szemmel, amikor nyílni kezdett az ajtó. Nem izgatott, hogy ki az, egészen addig, amíg meg nem hallottam, hogy valami vagy valaki a földre zuhant kiabálva, hogy:
- Hali! Az én nevem Kita… - Mikor ezt hallottam még akkor se gondoltam bele, hogy az idegen srác esett el.
~ Jaj… Keiko, hogy lehet ilyen szerencsétlen? ~ Gondoltam, mintha nem is hallottam volna, hogy bejött és köszönt valaki. Kinyitottam a szememet és csak néztem, ahogy Keiko felsegíti, majd amikor már mind a ketten felálltak akkor úgy gondoltam, hogy itt az ideje köszönni.
- Helló! Neko vagyok. – mondtam, miközben felálltam, ami egy nagy hiba volt, mert zokniban voltam a padló pedig csúszott. Így hát bemutatkozás kép én is a földre zuhantam akár csak egy zsák homok. Az esés nem fájt úgy, hogy csak nevettem.
~ Most, hogy tovább? ~ Gondoltam, amikor már jött is az ötlet.
- Kita te mit sportolsz? – kérdeztem kicsit illetlenül, elmosolyodtam és meg se próbáltam újra felállni a földről.

Tárgy: Re: Harcművész Dojo Szomb. Szept. 14, 2013 9:29 am

Remek tehát nem csak én vagyok szerencsétlen... De ahogy észreveszem ismét "tehetségesek"-el van dolgom... A fehér hajú lány, meglehetősen jó belátást enged a pólójába, amitől el is ered az orrom vére, de gyorsan letörlöm zavaromban, kezet fogok vele, majd felveszem a földről a kardom, alaposan átvizsgálom, és szerencsére nem esett baja, egy karcolás sincs a tökéletes fakardon.
- Mármint nem Kita... - köszörülöm meg a torkom, hogy egy mélyre látó pillantás és néhány pofára esés után összeszedjem magam... na meg is vagyok… Felkészültem a fantasztikus monológomra, aminek elszánt kijelentésével általában lenyűgözöm a körülöttem lévőket. Kifújok magamból egy kis adag levegőt és magabiztosan előre tartom a kardom - Tehát a nevem Kitabatake Tojo! Jól jegyezzétek meg ezt a nevet! Mert egy nap én leszek a Kendo Világbajnok! – mondom határozottan, és ráeszmélek, hogy ez pont olyan lehetett, mint amikor a főhős a mangában kijelenti a célját… Biztos nagyon menőn nézhetek ki, ezért felöltök egy magabiztos mosolyt, pont, mint Monkey D. Luffy amikor kijelentette, hogy ő lesz a kalózkirály.
~ Szerdán vagy Csütörtökön jön ki a következő fejezet? ~ tűnődök el, hiszen rohadtul várom már Luffy következő kalandjait.

Tárgy: Re: Harcművész Dojo Szomb. Szept. 14, 2013 4:33 pm

- Oh, értem… akkor, szia Tojo! – Üdvözöltem végre a teljes nevén a srácot. Mivel sehol sem volt tükör, így csak sejtem, hogy még mindig el vagyok pirulva az előbbi attrakciómtól. Nem tudtam mit kezdjek…
~ Ilyenkor elnézést kell kérni, vagy inkább hagyjam az egészet, biztos hamar elfelejti. Ha pedig nem akkor nagyon rosszakat fog gondolni rólam. Mit csináljak? ~ Mivel elég nagy volt a csend ezért mondanom kellett valamit:
- Ööö… - Minél jobban próbáltam elhúzni az időt, és kitalálni valamit, így legalább nincs csend. – Elnézést kérek az előbbiért. Csak ez nem az én pólóm, a barátomtól kaptam kölcsön és nem tudtam, hogy… - Sikerült mindezt egy levegő vétellel elmondani. Így ha hülyének is néz, legalább nem vagyok illetlen. Egy kisebb bátorító mosolyt erőszakoltam az arcomra. Igazából nem tudom, hogy ezzel nála, magamnál vagy épp mindkettőnknél akartam oldani a feszültséget. Nekora pillantottam, aki csak állt és nézett minket
~ Vajon látta, hogy mi történt?
- Kezdhetjük az edzést? – Fordultam Nekohoz azután rájöttem mekkora bunkó vagyok, szegény srácot is meg kéne kérdezni, hogy akar-e velünk edzeni. Bár szerintem, ha én találkoznék, magammal inkább elfutnék, mielőtt bármilyen szerencsétlen baleset történik, mint sem edzeni kezdenék. Mondjuk egész kedvesnek látszott és végül is, ha nemet is mond, az se baj, úgy legalább megmenekül tőlem, ha pedig igent mond, akkor már bele is kezdhetünk. - Szeretnél csatlakozni hozzánk? Jó buli lesz! – Kacsintottam rá. Ez után eszembe jutott, hogy engem is Neko hívott. – Illetve… - fordultam újra Nekohoz – Ha szeretne, akkor csatlakozhat?
~ Na, jó innentől fogva inkább be fogon a szám.

Tárgy: Re: Harcművész Dojo Vas. Szept. 15, 2013 10:43 am

- A kendo egy jó sport – Mondtam mintha tudnám is, hogy mi az. Felálltam, ezúttal sikeresen és Keikora néztem. Ő pedig kérdően nézett rám, akkor eszembe jutott, hogy nem is válaszoltam neki. – Kezdhetjük felőlem… és ha akar, akkor tőlem csatlakozhat ő is. – Egy ideig vártam, hogy mondjon valaki valamit, de csak álltunk és bámultuk egymást, ezért kényelembe helyeztem magam és leültem a földre. Még mindig nem történt semmi, így hát elkezdtem bemelegíteni, gondoltam, hogy majd aki akar, az beszáll, de nem így történt. Még mindig csak néztek ki a fejükből. – Na, mi lesz? Csak ott áltok és nézitek, hogy mit csinálok? – kérdeztem tőlük valami válaszra számítva, nem jött. Futni kezdtem, körbe-körbe a teremben.
~ Most komolyan mind a ketten ott fognak állni, amíg én edzem?
- Tojo megmutatod, hogy tudsz kendozni? Kíváncsi vagyok, hogyan kell. – mondtam, hogy ne legyen túl nagy a csend. Igazából a további fejleményekre nem is figyeltem nagyon, mert el voltam foglalva az edzésemmel. Egy kicsit később abba hagytam és leültem nézni őket.
~ Kendo. Érdekes sport.