Zakuro Keiko
Diák
Hozzászólások száma : 23
Csatlakozás ideje : 2013. Aug. 18.
 |  Tárgy: Zakuro Keiko  Vas. Aug. 18, 2013 6:54 pm | |
|
Név: Zakuro Keiko
Nem: Nő
Faj: Hó démon: Yuki-onna
Kor: 15 (Felső tagozat: elsős)
Szexualitás: Hetero
Tárgyak: Nincs sok cucca. Magánál csak az iskolába kellő felszerelését hordja, egy köteg papírt és ceruzát, hogy rajzoljon. Soha nem hagyja magára a tamagotchi pandáját, Pandaria. A többi saját tárgyait a szobájában tartja. Ezek közé tartozik rengeteg ventilátor és fagyasztó. Összesen két egyforma ruhája van, amíg az egyiket mossa, addig a másikat hordja. Mindene mindig rendezett és tiszta.
Betűszín: Beszédszín: DeepPink
Avatar: Shiro (Anime/Manga: Deadman wonderland)
Külső: Alacsony, alig 165cm magas. Csinos és szép arcú, de ez nem változtat a tényen, hogy az emberek nagy része kiközösíti faja miatt. Bőre hófehér, hosszú haja ehhez képest inkább szürkés. Mindig testszínéhez hasonlító feszülős ruhát visel. Öltözékén vérvörös véletlen elhelyezkedésű minták láthatók. Ezek pont olyan árnyalatúak, mint a szemei. Nyakán egy fém nyakörvet visel, teljes ok nélkül. A kezében mindig egy kis rózsaszín mütyürt figyelhetünk meg, amit az életénél is jobban félt, ez a saját kis tamagotchija.
Belső: Csendes, de mégis jól megfigyeli, ami körülötte történik. Az előítéletek miatt nem bízik meg szinte senkiben, így nagy általánosságban csak ül és rajzol vagy Pandariával játszik. Érzékeny, néha túlságosan is, érzésein nem mindig tud uralkodni. Sose szív emberi vért, csak állatoktól szerez, de sose öl meg semmit. Tisztaság mániás, ruhái és szobája mindig tipptop. Ha óriási kuplerájt lát szinte bekattan és elkezd takarítani. Ezzel néhány helyzetben csak még jobban kitűnik a tömegből. Pedig titkos vágya, hogy be tudjon illeszkedni, ebben kisebb nagyobb sikereket ér el. Legnagyobb álma lehetetlennek bizonyul, mert ő mindig is csak átlagos ember szeretett volna lenni, így jól megfigyeli és ki is tanulmányozza az emberi fajt, hogy ha már nem tartozhat közéjük.
Előtörténet:
Mióta a világon vagyok emberek között élek és próbálom fel keresni a társaságukat. Hamar rájöttem, hogy az emberi lelkek nagy többsége romlott. Nem csak a rám irányuló rasszizmusra gondolok, hanem arra is, hogy gyakoriak lettek a gyilkolások, rablások és más embertársak földbe döngölése. Ez az én fajtámra nem volt túl jellemző. Társaim valami eldugott hideg helyen tengetik napjaikat, én meg Japánban magányosan kóborlok, elég gyakran megdobálnak az emberek. Szánalmas vagyok? Lehet, de egy napon az emberek maguk közé fogadnak és lesznek barátaim is. Naiv vagyok? Lehetséges, de van egy álmom, amit valóra akarok váltani és ne állítson meg senki. Ha a sikerhez egy létrán keresztül vezetne ez út, akkor talán az első fokot is csak fél lábbal érintettem meg. Más lényeknek biztosan könnyebb lenne beilleszkedni, mint egy hó démonnak. Az egész létemet átgondolva különleges egyed vagyok a hó démonok között, bár ez azért lehet, mert én mindig kerestem az emberek társaságát. Egyszóval emberibb vagyok, mint a többiek, de mégis másabb vagyok, mint az emberek. Életemben sokszor próbáltam össze barátkozni másokkal, ennek az lett a vége, hogy kigúnyoltak, megdobáltak és a többi dolgot hadd ne említsem. Egyszer sikerrel jártam.
Egy szép délután épp egy parkban üldögéltem. Kávés poharat szorongatva a kezemben. Sokan szeretik a kávét bár én sose tudtam megkóstolni, de az italommal a kezemben emberibbnek tűntem. Legalább is úgy éreztem magam. Hülyén nézett volna ki, ha üres lett volna papíredénykém így miután kiöntöttem a kukába a tartalmát, állati vérrel töltöttem fel. Így iszogattam. Körülöttem gyerekek játszottak valami gömbölyű, pattogós tárgyal. A játék lényege az volt, hogy rugdossák a számomra ismeretlen tárgyat és futnak utána. A szülők egy pokrócon ülve beszélgettek és vihorásztak. Pár méterre tőlük egy fa árnyékában egy kislány ült sírva. Odamentem hozzá.
- Szia, kicsi lány! Mi a baj? – Próbáltam barátkozni.
- He- Hello! A többiek nem hagyják, hogy velük játsszam, mert béna vagyok. – Szipogta. Elővettem egy csomag zsebkendőt, és odaadtam neki. Megtörölte a szemeit.
- Én szívesen játszom veled, ha gondolod. – Mondtam mosolyogva.
- Akkor játszunk! – kiáltott fel. – Pillanat! – Egy rózsaszín kis valamit vett elő. Nyomkodni kezdte.
- Ez mi?
- Pandaria, a tamagotchim. Mármint az egyik. Nézd, így kell!
~ Életem első barátja, EZAZ! ~ Megtanította használni a tamagotchit. Nagyon tetszett ez a kis játékszer. Jól szórakoztunk. A játék végén a kezembe nyomta Pandariát, hogy tartsam meg. Nem győztem megköszönni.
- Holnap is találkozunk? – Kérdeztem reménykedve.
- Nem lehet. – Szomorodott el. – Készülődnöm kell a iskolára.
- Az mi?
- Egy olyan hely, ami tele van velem, egykorú emberrel, én csak a barátok miatt szeretem, a tanulás már nem tetszik.
~ Egy hely ahol, megismerhetem az emberi fajt? Ott a helyem!
- Melyik a legközelebbi nekem való iskola?
- Neked az ESP középiskolát ajánlom, nincs túl messze. – Mondta kedvesen a lány anyukája.
- Rendben. Köszönök mindent, Sziasztok! – és azzal elmentek.
~ ESP Közép iskola itt jövök!
A hozzászólást Zakuro Keiko összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Aug. 19, 2013 5:53 pm-kor. | |
|
Ijuin Momo
Adminisztrátor
Hozzászólások száma : 47
Csatlakozás ideje : 2013. Jan. 01.
| | Tárgy: Re: Zakuro Keiko Vas. Aug. 18, 2013 7:15 pm | |
| Ó, téged nem is láttalak!
Viszont, az előtörténeteteket át kellene beszélni és újraegyeztetni, főleg a te karaktered oldaláról. Hagytam Gamu-san előtörijében némi leírást a problémákról, ezeket kellene átgondolni. Akkor még nem vettem észre a te előtörténeted, ezért is írtam oda.
Egy apróság, Shiro alkatára alapozva, a Yuki-onna kifejezés lehet közelibb volna, de ez nem mérvadó, inkább érdekességszerű kiegészítés.
A karaktert tehát el ugyan nem fogadom, de el sem utasítom. Át kell beszélni. | |
|
Ijuin Momo
Adminisztrátor
Hozzászólások száma : 47
Csatlakozás ideje : 2013. Jan. 01.
| | Tárgy: Re: Zakuro Keiko Hétf. Aug. 19, 2013 6:07 pm | |
| No jó, két dolgot találtam de ezért már nem íratom át, mivel az előtörténeted nagyobbik része kezdő játékoshoz képest kifejezetten jó lett, tehát el vagy fogadva.
De azt megmondom, mi az a két dolog. Az első, a holt lények vére, ugyanis még élő áldozatokból isszák meg a vért, mint ahogy előző verzióban csináltad a patkánnyal.
A második az iskola dolog, az ESP középiskola még mindig nem maga a suli neve, hanem az oldalé. De mivel még nem döntöttük el, hogy mi is legyen, ezért ez nem gond. Megjegyzem azért, hogy az olyan iskolák, mint ahol az frpg is játszódik számítanak ebben a világban normálisnak. A csak ember és csak emberfeletti iskolák nagyon ritkák.
Ezekre csak majd a játékaid során figyelj, mint mondtam, az előtörténetet elfogadom. | |
|
