Gamu Neko szobája

Tárgy: Gamu Neko szobája Hétf. Aug. 19, 2013 7:11 pm

Nem túl nagy szoba, de két helységből áll. Egy kis konyha, egy nagy hűtővel és egy hálószoba. Mivel főleg az instant kajákat szeretem nem lesz nagy szükségem a konyhára, de, hogy ne dísznek álljon majd néha napján főzök egy kávét lol!

. A hálószobára valamivel nagyobb szükségem lesz.A fala kék ezeket zenészek képeivel díszítem. A szoba egyik sarkában a TV található. A maradék helyen az ágy és az íróasztalom van. Az asztal tömve van könyvekkel, kottákkal és dalszövegekkel. Valamint a jobb szövegek, kottákkal együtt ki vannak ragasztva a falra. Valahol viszont még éppen, hogy de van hely egy szekrénynek is amiben a ruháit és egy polcon a mangákat és a fülhallgatókat tárolja.

Tárgy: /Gamu Neko/ Pént. Aug. 23, 2013 7:00 pm

Egy átlagos, kellemesen meleg szombati nap volt. Néha hűvös szél borzolta a diáksereg haját. Régen beszéltem már Nekoval, úgy gondoltam felkeresem. Akármerre mentem nem találkoztam vele, biztos mindig elkerültük egymást. Át kéne menni hozzá. Tudom, hogy a szobákra fel van írva a tulajdonosa neve és mivel Neko sose mondta, hogy lenne szobatársa tudtam hol kell, keresem a lakosztályát. Nem volt nehéz meg találni. Ott virított rajta a becses neve.
*KOPP-KOPP!* Mivel senki sem nyitott ajtót, gondoltam vagy nincs, otthon vagy csak pihen. Mivel senki nem láthatja, meg hogy feljöttem a fiú dormitóriumba kénytelen voltam bemenni. Az ajtó zárva volt. Ezt meg tudtam oldani, mivel gyakran elsétáltam az elektronikai üzlet kirakata előtte az egyik TV-k reklámjaiban gyakran lehet látni, hogy szoktak hajtűvel zárat feltörni. Hangot hallottam így kénytelen voltam alkalmazni ezt a tudást. Benyomtam a zárba a hajtűt és sikerült kinyitni. Bementem és szétnéztem. Átlagos szoba volt. Tele kosszal és lommal. Azonnal takarításba fogtam. Hamar kész lettem és találtam egy üveg Vörös valamit, csak néztem. Nem igazán éreztem a szagát az üveg miatt.
~Mi lehet ez?

Tárgy: /Zakuro Keiko/ Szomb. Aug. 24, 2013 4:07 pm

~ A mai napunk is gyönyörű, tökéletes az edzéshez. ~ gondoltam a fürdőből jövet. Éppen nyitottam az ajtómat, amikor eszembe jutott: ~ Én nem kulcsra zártam? ~ Már nyúltam is a zsebembe, mert ha ott a kulcs, akkor valaki biztos feltörte lenyúltam a zsebem legaljába és meghallottam, a kulcs csilingelését. ~ Ez azt jelenti, hogy… van bent valaki. ~ résnyire nyitottam az ajtót, hogy belessek és megláttam Keikot.
- Neeeee! – nekifutásból neki ugrottam, mivel stírölte az ajándékát. Mind ketten elestünk, de a meglepetés megmenekült. - Sajnálom, de ezt még nem ihatod meg! Még nincs kész… nem akartam, hogy lásd, mielőtt készítem! Ez lett volna az ajándékod. Gondoltam, hogy ha nem ehetsz, és nem ihatsz csak vért, akkor adok neked vért! – magyaráztam neki, durva mozdulatomat. – Vagy végül is, ha gondolod, megeheted… mivel neked csináltam… de itt egy másik ajándék is.– vettem elő a patkány tálat a fiókból, és mutattam neki. – Hát ez az ötlet futás közben jutott az eszembe… tudom, hogy nem túl jó, de remélem, örülsz neki… - és elpirultam.
~ Persze, hogy örül neki, mert ha nem akkor legközelebb nyalókát adok neki, hogy ne tudja megenni… ~ gondoltam magamban, miközben, csak álltam és vártam a reakcióra…

Tárgy: /Gamu Neko/ Szomb. Aug. 24, 2013 5:03 pm

Kicsit nyílt az ajtó, azt hittem lebukok. Kapkodni kezdetem a levegőt, és még jobban megijedtem, amikor az a valaki, aki rám nyitott üvöltve rám is ugrott. Mindketten a földre estünk, felülve vettem észre, hogy a titokzatos valaki, aki a szívbajt hozta rám az a szoba tulajdonosa, Neko. Szerintem ő jobban megrémült, mint én. Végül is én betörtem hozzá, nem pedig ő hozzám. A szemébe néztem és ő hadarni kezdett, arról, hogy ő ezt nekem készítette.
~ NEKEM? NEKEM CSINÁLTA? WÁÁÁÁÁ! ~ Visítottam belülről, de ő még mindig magyarázott nekem az ajándékomról. A földön ülve teljesen elpirultam. Reflexből megöleltem és a fülébe súgtam:
- Köszönök mindent! Köszönöm az ajándékot! Köszönöm, hogy a barátom vagy. – A földön ülve ölelkeztünk. Észrevettem, hogy csak résnyire van nyitva az ajtó. Gyorsan becsaptam.
- Aranyos vagy, hogy ajándékot készítesz nekem, én meg béna, hogy így elszúrom a meglepetést. – Ezzel kitértem az ölelésből és lehajtottam a fejem. Teljesen elpirultam. – Tényleg nagyon sajnálok mindent… hogy betörtem, hogy megtaláltam az ajándékot. Csak régen láttalak és unatkoztam is. – A szemébe néztem és apró mosolyt erőltettem, nem tudom miért, de így láttam jónak.

Tárgy: Re: Gamu Neko szobája Szer. Aug. 28, 2013 5:44 pm

- Szívesen! – mondtam halkan, mert meg voltam illetődve, az ölelés miatt. Szörnyen elpirultam, ezért egyből a földet kezdtem bámulni. Éppen a kezébe nyomtam volna az ajándékát, de sajnos a fejem még mindig a földnek volt szegezve. Így hát elestem, az üdítő pedig Keikora borult.
~ Úristen, hogy lehetek ekkora marha… csak én vagyok ilyen szerencsétlen, hogy még az egyenes padlón is megbotlok. ~ gondoltam magamban.
- S-s-sajnálom! I-itt egy t-törülköző! – mondtam meggondolatlanul, hiszen az egyetlen törülközőmet adtam neki.
~ Ekkora hülye is csak én lehetek… ez nem fogja megbocsátani, biztos a kedvenc ruhája volt. El kell tűnnöm innen mielőtt, leordítja a fejem. Megvan, elmegyek a harcművészeti dojoba, ott senki se keresne. Úgy is rám fér az edzés. ~ Azt hittem, hogy megoldja a gondjaimat, ha elfutok előlük, de nem. ~ Vajon nagyon dühös rám? Ezzel biztos, hogy véget vetettem a barátságunknak, pedig ő volt az egyetlen barátom. ~ Ezen gondolatok alapján úgy döntöttem, hogy vissza megyek, és szembe nézek vele. Elmagyarázom neki, hogy béna vagyok, és, hogy az én hibám, de mire vissza értem nem volt senki a szobámban. Nem volt kedvem meg keresni, gondoltam jobb is így hogy pár napig nem látjuk egymást, addig is lehet, hogy elfelejti ezt az egészet és majd néhány nap múlva felkeresem.

Tárgy: /Gamu Neko/ Szer. Aug. 28, 2013 7:05 pm

Ott álltunk egymás mellett és a földet kémleltük, mintha valami fantasztikusan érdekes világ lenne a talpunk alatt. Mozdulatlanok voltunk, míg ő egy hirtelen mozdulatot nem tett az ajándékom felé és el nem botlott. Az üveg tartalma egyenesen rám borult, és persze a földre. Olyan menő lány vagyok, akire hasonló helyzetben nem csak pár csepp csöppen, hanem akire vér fele ráömlik. Hurrá. Természetesen nem haragudtam Nekora mert ilyen balesetek akárkivel előfordulhatnak ilyen jellegű balesetek. Először még egész jól kezelte a helyzetet és bocsánatot kért meg adott törülközőt. Legalább is nem vagyok biztos benne, hogy bocsánatot kért. Régen táplálkoztam utoljára így már nagyon vágytam egy kis lélek energiára, ezért, mint egy elmebeteg teljesen bekattantam és mindent beterített ennek az ínycsiklandózó italnak/ ételnek/ éltető levegőnek (ki hogy hívja) az illata és a látványa és magának a belőle áradó lélek energiának az érzése. Mindent a vörös és annak árnyalataiban kezdtem látni és semmi mást nem éreztem csak az erek nektárjából áradó halvány lelket. Ez nem volt túl minőségi és túl erős, a lélek szinte már homályba veszett, de aki éhes nem válogat. Éreztem, ahogy a pupilláim kitágulnak és már semmit se hallok. Mivel az élelmem kárba veszett szinte képes lettem volna a barátomra támadni… sőt ez a lehetőség meg is fordult a fejemben. Már láttam magam előtt, ahogy Neko mellettem fekszik a padlón én meg a nyaki vénáiból szívom, ki az édes, meleg italt, amiből csak úgy árad a friss energia. Nyami! Szerencsére kiszaladt a szobából így nem tettem semmit. Amint kiment észhez tértem valamennyire, semmi nem érdekelt én az ellenkező irányba futottam a mosdó felé. Még az sem izgatott, hogy a fiú dormitóriumban rohangálok lány létemre úgy, hogy tiszta vér vagyok. A nap sikere, hogy nem találkoztam senkivel. Lemostam magamról a vért és megmostam az arcom. Nézegettem magam a tükörbe és átgondoltam mit akartam csinálni a legjobb barátommal... én egy szörny vagyok. Egyszerűbb lett volna vissza osonni a saját szobámba, de akkor rájöttem, hogy elhagytam a tamagotchimat Nekonál. Visszaindultam érte. Igazából nem tudom, hányan járunk ebbe a középiskolába, de még senkit nem láttam a fiúrészleg folyosóin. Beléptem a szobába. A tulaj is otthon volt.
- Elnézést az előbbiért. Csak már rég táplálkoztam. Nem igazán vér kell nekem csak a benne lévő lélek energia… úgy látom félre értettél. A ruhám miatt pedig ne aggódj. Valamennyire kimostam. Nem történt semmi baj, ha emiatt emésztenéd magad. – Mondtam ki egy levegővel és máris felkaptam a kisjátékszeremet a földről. Nem tudom mikor ejthettem le.

Tárgy: Re: Gamu Neko szobája Szomb. Szept. 07, 2013 12:00 pm

- R-r-rendben! Nagyon sajnálom az én hibám, csak én lehetek olyan szerencsétlen, hogy a sima padlóban is elbotlok. – mondtam neki, bár láttam, hogy nem engem néz, hanem valamit mellettem. Nem akartam egyből rákérdezni, hogy mit bámul, de már nagyon érdekelt, hogy mi lehet ilyen lenyűgöző.
~ Vajon mi lehet az? Olyan nagy a kosz, hogy ott egy egér vagy talán meglátta a rajzaimat? Remélem, hogy nem… nagyon rondán rajzolok, meg persze az se lenne jó, hogy ha tudná, hogy egy koszfészekben lakom. ~ Ez után beszélgetni kezdtünk. Próbáltam úgy állni, hogy rá lássak arra, amit néz, de nem tudtam, mert minden képen háttal álltam neki. Már nem bírtam tovább, meg kellett tudnom, hogy mi az. ~ Most egy rövid pillantással átnézek a vállam felett! ~ Dolgoztam ki a tervet, ami természetesen rosszul sült el. A végén az lett belőle, hogy teljes testből megfordultam. ~ Lebuktam! ~ Így hát Keiko megtudta, hogy érdekel mit bámul. ~ NE! Ennek nem így kellett volna elsülnie! ~ Meg akartam kérdezni, hogy mit néz, de megelőzött a válasszal.

Tárgy: /Gamu Neko/ Szomb. Szept. 07, 2013 12:26 pm

Ott álltunk egymással szembe. Miután ezerszer bocsánatot kért (feleslegesen) újra beszélgetésbe kezdtünk. Próbáltam rá koncentrálni, de megakadt a szemem a gitárján. Próbáltam úgy kémlelni a hangszert, hogy ne tűnjön fel neki, hogy nem igazán figyelek arra, amit mond. Ez nem sikerült és érdekelni kezdte min akadt meg a figyelmem.
- Csak a gitárodat néztem… - Hajtottam le a fejem.
~ Bunkóóóóóó! Most fogok egy lapátot és elásom magam. Viszlát, világ csak egy bunkó lány voltam!
- Nagyon sajnálom… - Csend lett így ki kellett javítanom a hangulatot, ha már így elrontottam. – Tudsz rajta játszani?
~ Hogy kérdezhetek ekkora hülyeséget, ha nem tudna, akkor minek lenne a szobájában… Hajrá Keiko most már nem csak bunkónak, de még butának is gondol. Tapsot és díjat nekem.
A gondolataimon rágódva észre se vettem, hogy még mindig egyenesen előre nézek. A kiszemelt tárgy már nincs a helyén. Felkaptam a fejem és szétnéztem a szobában. Ő csak lazán ott ült az ágyon a gitárral az ölében. Teljesen laza volt én, meg mint egy zsák krumpli ott álltam és csak voltam. Ritka menőn nézhettem ki.

Tárgy: Re: Gamu Neko szobája Szomb. Szept. 07, 2013 12:50 pm

~ Kár volt kíváncsiskodnom, most biztos meg fog kérni, hogy játsszak rajta. ~ Inkább nem vártam, meg amíg megkér, mire észbe kaptam ott ültem a fekete, kicsit ütött-kopott, ki matricázott gitárral a kezemben, a dalaimmal az ágyamon. Vártam, hátha érti a célzást és választ egy dalt. Közben én behangoltam a gitáromat, mert legalább azt tudom, hogyan kell. Nem vette a lapot, várt arra, hogy játsszak valamit, nem is próbált számot választani. ~ Hát… neki biztos valami lassú szám tetszene… DE mi van akkor, ha ő a rock zenét szereti és a gyors számokat bírja? Jó, akkor megkérdezem, hogy mi legyen! ~ Határoztam el, megkérdeztem volna… csak nem jött ki hang a torkomon. Hosszas szenvedés után, találtam egy pohár vizet a szobámban, hogy ne legyek kiszáradva. Mind e közben még inkább vártam, hátha mégis választ egyet, csináltam magamnak egy lábtartót a könyveimből, természetesen a tankönyvekből, nem pedig a mangákból. Már nem tudtam mivel húzni az időt, hogy válasszon, és ne kelljen beszélnem, így hát megkérdeztem:
- Mit játsszak? – hangzott végül az eléggé béna kérdés.

Tárgy: /Gamu Neko/ Szomb. Szept. 07, 2013 1:32 pm

Nem akartam sokáig szerencsétlenkedni ezért leültem mellé és rámosolyogtam. Ez a gondolataimban nagyon jól nézett ki, ahogy egy gitáros srác és egy vidám lány egymás mellett ül és csak énekelgetnek. A gitár nem volt nagyon új teli volt ragasztgatva, de néhány helyen ahol semmi nem volt csak a gitár fényes fekete színe megláttam az arcom és az övét. Az utóbbié olyan normális, laza volt, én meg vigyorogtam, mint a töklámpások. Ritka hülyén nézett ki. Beszélni kezdett hozzám. Balszerencsémre feltett egy olyan kérdést, amire akármit csak bénán nézhetek ki. Felkaptam a kottákat és válogatni kezdtem. Nagyjából tudok olvasni, de nem kottát. Próbáltam valami hosszúnak tűnőt keresni, de én még csak különbséget se láttam köztük. Nem maradhatok szégyenben. Most azonnal felkapom azt, amelyik pont a tetején van, mert arról már tudja, hogy láttam. Mivel túl sok papír volt a nem, ahogy a kiszemeltért nyúltam a többi ledőlt és a földre esett.
- Oh, bocsánat… - Dadogtam. - Nem akartam, véletlen volt. Ne haragudj! – Próbáltam kimenteni magam az egyre cikisebb helyzetből, mert amint leguggoltam és elkezdtem feltenni őket az ágyra lecsúsztak és még jobban szétszóródtak.
~Á, valaki üssön már le! Mielőtt belefulladok a szégyenbe! HALÓ! HALL ENGEM VALAKI? Á, mindegy csak a saját gondolataimhoz beszélek… Azt hiszem megőrültem. Végül sikerült összeszednem mindent és visszaültem.
- Öm… - Kezdtem bele a mondandómba. – Én innen egy dalt se ismerek, nem tudok kottát se olvasni, és nem találok különbséget a stílusok között… Azt hallgatom, amit játszol és játssz, amit csak akarsz. – Mosolyogtam rá és kacsintottam.

Tárgy: Re: Gamu Neko szobája Szomb. Szept. 07, 2013 1:53 pm

- Hát jó… legyen, akkor eljátszom neked a kedvenc számomat. – egy kottát tettem magam mellé és játszani kezdtem, egy kicsit hamisan, de végül is nem hangzott nagyon szörnyen. Énekelni nem mertem, mert féltem, hogy kiröhög. Igazából egy idő után meguntam a kottát olvasni ezért már csak magamtól játszottam. Mivel kicsit szomorkás kedvem volt ezért egy viszonylag lassabb szám lett belőle. Ahogy láttam Keikot nem kötötte le, mert közben kémlelte a szobámat. Amikor már látszott az arcán az unalom, akkor elkezdtem egy kicsit gyorsabban játszani. Nem tehetek róla, de akaratlanul is dalolásba kezdtem. Igazából nem volt túl sok össze függés a mondatok között, de ami kivehető a dalból az a gumicukor iránti szeretetem volt. Hát ez sem kötötte le őt, tehát nem tudtam mit csinálni, elkezdtem szívből játszani, ami szintén vissza váltott egy lassú tempóba. Már-már látszott az arcán, hogy oda figyel rám, amikor hirtelen ránéztem a fali órára. - Úristen! Már 6 óra van! Nagyon sajnálom, de nekem mennem kell! Megígértem magamnak, hogy legalább minden nap 2 órát fogok edzeni! Ha gondolod, maradj itt és csinálj, amit akarsz vagy velem is jöhetsz, ha akarsz! – mondtam neki, miközben heves pakolásba kezdtem. Megfogtam egy kisebb táskát és beleraktam egy törülközőt, a telefonomat, a pénztárcámat, behúztam a táskát, megfogtam a gördeszkámat és még a búcsúzás előtt újra kérdeztem. - Jössz vagy maradsz? – kicsit bunkó módon, de jeleztem neki, hogy vége a zenélgetésnek.

Tárgy: Re: Gamu Neko szobája Szomb. Szept. 07, 2013 2:20 pm

Jó volt hallgatni, ahogy játszik. Már kezdett belelendülni mikor abba hagyta és bejelentette, hogy edzésre kell mennie. Nem akartam, hogy lássa a csalódottságot az arcomon és sietnem kellett a válaszadással is, mert képes lett volna ott hagyni.
~ Nem maradhatok a szobájában, mert az hülyén nézne ki. ezért inkább elmegyek vele edzeni. Vajon hátráltatja a jelenlétem… Majd kiderül.
-Veled tartok – Mondtam és próbáltam mellé ugrani, mint egy akrobata, de ebből az lett, hogy megbotlottam és a pólójába sikerült kapaszkodnom. Két kézzel megmarkoltam a ruhadarabot és sikerült letépnem, utána meg seggre esnem. Nem sokáig törődtem a fájással, mert amint felnéztem egy értetlen fej bámult rám. Lenyújtotta a kezét, hogy felsegítsen és felhúzott maga mellé. Lehajtottam a fejem és tényleg nagyon el voltam keseredve.
- S- Sajnálom… - Dadogtam. – Mindent elrontottam ma… - Ennyi kellett és elsírtam magam. – Meglestem az ajándékot, szétszórtam a papírokat, eltéptem a pólódat is… Bocsánat. Te mindig olyan rendes és figyelmes vagy én, meg csak hátráltatlak és mindent elrontok. – Szipogni kezdtem és már nem láttam a könnyeimtől. – Te vagy az egyetlen barátom és ezt is elszúrom…

Tárgy: Re: Gamu Neko szobája Szomb. Szept. 07, 2013 2:38 pm

- Nem baj! – csak ennyit mondtam neki és adtam egy zsebkendőt. – Ne törődj vele! – [/b]folytattam, de nem tudtam mást mondani neki. Oda mentem a szekrényemhez és mielőtt kivettem volna egy felsőt az előtt megkérdeztem:
- Keiko? Akarsz velem edzeni? Tudom, hogy nem szeretsz nagyon sportolni, de meglátod, az majd megnyugtat! – még mindig pityergett egy kicsit, de hirtelen abba hagyta. Rám se hederített csak elkezdte felszedni a pólóm darabjait és a maradék kottapapírt a földről. Nem tudtam mihez kezdjek, hát úgy tettem mintha igent mondott volna és oda dobtam neki egy másik pólót és egy nadrágot, hogy inkább abba izzadjon bele és ne a sajátjába. Először gondolkodtam, hogy adjak–e neki cipőt is, aztán arra jutottam, hogy mit veszthetek. Elővettem neki a legkisebb tornacipőmet. – Tessék itt egy ruha és egy cipő… vedd át! Ne izzadj bele a sajátodba. – mondtam neki kedvesen. – Én addig kimegyek a mosdóba, amíg átöltözöl! Aztán indulunk. – indultam is a mosdóba mikor megláttam, hogy Keiko még mindig csak szótlanul pakol. – Hé! Fel a fejjel, nincs semmi baj, csak öltözz és menjünk! Hagyjad az a póló régi volt és a kottáknál rosszabb dolgok is szoktak a földön lenni. – mondtam és mosolyogtam rá. Ott hagytam, had öltözzön.

» Tetőtér
» Focipálya
» Gamu Neko
» Hasegawa Akatsuki Szobája
» Hanagoori Yurara szobája